Gázfogyasztó berendezések ismertetése

Gáztűzhelyek

A gáztűzhelyek az elmúlt időszakban, a háztartások leggyakrabban alkalmazott
főzőkészülékei voltak. Többségében három vagy négylángos kivitelben, gáz vagy
elektromos sütővel készülnek. Napjainkban csak égésbiztosítóval rendelkező
készülékeket gyártanak, ez az alkalmazhatóság feltétele. A főzőégők 1,05 kW; 1,74 kW
és 2,56 kW, a sütő 3,24 kW–os.

A készülékek régebben kétcsatornásak voltak, melyből az
egyik a főzést a másik takaréklángon a temperálást szolgálta. Az újabb készülékek
általában egycsatornás kivitelűek. A legáltalánosabban alkalmazott egycsatornás,
egyfúvókás égőn a tökéletes égéshez szükséges primer levegőmennyiséget a gázfúvókából
kilépő gázsugár injektáló hatása szívja be a diffúzor kialakítású keverőcsőbe.

A korszerű
gáz–főzőégő lángegységei alakra és nagyságra azonosak. Az egyenletes lángkép elősegíti
a körülgyulladást. A főzőégők kiömlőnyílásainak kialakítása sokféle lehet, alakját
rendszerint az égőrózsa anyagától függő gyártástechnológiai szempontok befolyásolják.
A kiömlőnyílás alakja általában kör, de régebben használtak trapéz vagy téglalap alakú
kiömlőnyílást is (itt a láng stabilizálása okozott problémát).

A gáztűzhely sütő kialakítása:

A gáztűzhely sütőjét acéllemezből szokták kialakítani. Fenéklemeze kihúzható,
megkönnyítve annak tisztíthatóságát. A túlmelegedés elkerülése végett a sütő dupla falú
kialakítású a két lemez között légréteg található. Az égéstermék a sütő felső részéből a
tűzhely hátsó részén vagy oldalfalán kialakított réseken a helyiségbe távozik. A sütő
hőmérséklete a gázszeleppel 180–300 °C között állítható.

Tárolós rendszerű gáz–vízmelegítők

vízmelegítő a) vízmelegítő: 1 égő, 2 gázcsatlakozás, 3 hidegvíz csatlakozás, 4 melegvíz–
csatlakozás, 5 sugártörő, 6 hőmérséklet szabályozó, 7 hőszigetelés, 8 ürítő csonk
b) hőmérséklet–szabályozó: 1 védőcső, 2 táguló fémrúd, 3 szelep, 4 rugó, 5 gáz bevezetés,
6 készülék víztér.

a) Háztartási tároló rendszerű gáz– b) gáz–vízmelegítő
hőmérsékletszabályozó

A tárolós vízmelegítőkre az a jellemző, hogy hosszú idő alatt nagy mennyiségű vizet
fűtenek fel 80–90 °C-ra egy kis teljesítményű égővel. A meleg vizet egy szigetelt
tartályban a felhasználásig tárolják. A 4.2.2/1 b ábrán a gáz–vízmelegítő
hőmérsékletszabályozója látható. Működését tekintve a melegítés ideje alatt a gázégő
üzemel.

Amennyiben a tárolóban a víz hőmérséklete elérte az előírt hőmérsékletet, a hőmérséklet–
szabályozó automatikusan gyújtólángra állítja az égőt.
A háztartási tárolós vízmelegítőket három nagy csoportba szokták sorolni:
 kémény nélküli, nyílt égésterű (max. 10,5 kW-ig)
 kéménybe köthető, nyílt égésterű
 zárt égésterű

A tartály térfogata 80–190 liter között változik, de nagykonyhai berendezéseknél létezik
380 literes változat is.

Központi használati vízmelegítő

Nagyobb létesítmények, irodaházak központi használati melegvíz–ellátása céljára álló
vagy fekvő kivitelű, tárolós rendszerű 1000 vagy 2000 literes gáz–vízmelegítőket
alkalmaznak. A 4.2.3/1. ábrán egy központi melegvíz–ellátó rendszer látható. A rendszer
elemei a következők: 1. Hidegvíz bevezetés 2. Melegvíz elvezetés 3. Hőmérőcsonk 4.
Hőmérséklet korlátozó és szabályozó 5. Tisztítónyílás 6. Légtelenítő csavar 7. Ürítőcsap
8. Kiolvadó szerelvény elvezető csöve 9. Füstgázcsonk 10. Robbanóajtó